4-én, szerdán voltam bent Ádival egy vérkép kontroll vizsgálaton. Mindent rendben találtak, sőt, a korábbi eredményekhez képest még minimális javulás is mutatkozott! A fehér vérsejt szám a kívánt értéken belül maradt, így maradhat a megszokott gyógyszer adagolás is ;)
Munka közben Máté Pétert hallgattam, és az "Azért vannak a jó barátok" c. számáról eszembe jutott egy szép nyári emlékem. Élményekben gazdag hetet tölthettünk idén augusztusban Balatonmáriafürdőn a gyerekekkel. Utolsó este, amikor Vastagh Csaba vendégszerepelt az üdülő hátsó kertjében felállított színpadon, az Ő előadásában hallhattuk ezt a gyönyörű dalt. Amikor Csaba arra bátorította a közönséget, hogy mindenki ölelje meg a mellette állót, bajban voltam, mivel senki ismerős nem volt a környékemen. Zsófi a színpadon énekelt a többi gyerekkel, Ádi meg az első sorban csücsült, vagy inkább feküdt egy nyugágyban, és onnan követte az eseményeket. Egyszer csak a második versszaknál gondolt egyet, felpattant, és széles mosollyal az arcán hozzám sietett. Hozzám bújt, és megölelt - olyan Ádisan. Nekem bizony könnybe lábadt a szemem, annyira jól esett ez a közeledése. A szám végén megkérdeztem, hogy miért jött oda, mire azt válaszolta, hogy eszébe jutottam, és nem akarta, hogy egyedül legyek ;) Hát nem, tündéri? Szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyen gyermekeim vannak! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése