Korán reggel éhgyomorra kellett bemennie Ádiéknak a kórházba. A terv szerint megigazítják a kanüljét, amit legutóbb megint csak nem sikerült normálisan betenni. A kanült rögzítő három varrat közül kettő már a hazaindulásunk napján elengedett, a harmadik pedig alig tartotta az eszközt, így minden mozdulatnál ki-be járt a gyerekbe. Kész csoda, hogy nem történt itthon semmi baja! A várt trombocita nem érkezett meg, ezért elhalasztották a műtétet. Vizsgálat közben észrevették, hogy valami nincs rendben Ádival. Az egyik karja megduzzadt, és az melegebb volt, mint a másik! Leküldték ultrahangos vizsgálatra, ahol meg is találták Ádi nyakában a trombózist! Most feküdnie kell, és mivel a karjába tudtak csak átmenetileg egy branült behelyezni az infúzióknak, a kezét sem tudja mozgatni. Nem tudom, mikor és hogyan tudják helyrehozni ezt a kanült - talán máshová építik be, nem tudom - de nyugodtabbak lennénk, ha a szülési szabadságtól visszatért másik sebész végezné a jövőben a műtétet. Sajnos nem Ádi az egyetlen, akinél komplikációk léptek fel a kanül beültetése után.
Megtudtuk, hogy a trombózis népbetegség, igazából semmi baj sincsen, nyugodtan hazamehetnek... Nem vicces! Legalább ne magyaráznák meg, amit nem lehet... Csak azt nem tudom, mi lett volna, ha mondjuk mégis megjön a trombocita, vagy Kati néni nem veszi észre a vérrögöket. Ha így műtik meg, annak nem lett volna jó vége. De - hála Istenek - jól alakultak a dolgok! Tudom, hogy vigyáznak ránk odafönt! Ennek ellenére valaki nagyon szorgosan próbálkozik ellenünk...
A vérképben a védekező sejtek száma egyik napról a másikra mélyrepülésbe kezdett, ezért a meggyengült immunrendszer miatt fokozottan figyelni kell Ádira. Hazaküldték, mivel nem tudták elkülönítőben elhelyezni. Kapott vérhígítót, amit majd injekció formájában nekünk kell itthon beadni reggel és este. Egyébként jó a közérzete, éppen a kanapén fekszik a nappaliban, és játszik a kis számítógépén. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése