Este Ádi megkapta a második adag vért is. Éjszaka sajnos belázasodott, így jött az ilyenkor szokásos szurkálás. Másnapra sikerült egy nagyon jó vérképet produkálni, konkrétan 150 volt a hemoglobin érték! Nem tudom, milyen vért kaphatott - talán egy sportolóét? :D
A "műtét" akkor kezdett gyanússá válni, amikor dél körül Ádinak a saját lábán kellett felmenni a műtőbe. Ott a mókás doki bácsik megkérdezték, tőle, hogy ismeri-e a répa mesét (amikor egymásba kapaszkodva húzzák a szereplők ki a répát a földből), majd eljátszották neki élőben. A bibi csak az volt, hogy érzéstelenítés nélkül sikerült kiszedni a kanült. Móni három ajtón át hallotta, akkorát üvöltött Ádi... De hamar túltette magát a rossz emléken, annyira boldog, hogy végre megszabadult ettől a macerás eszköztől. Ha begyógyul a seb, beköszönthet a fürdő szezon! :D
Késő délután értem csak be hozzájuk a kórházba. Folytattuk a kedvenc játékunkat, majd pár óra után, amikor látszott, hogy nem bírunk egymással, megegyeztünk a döntetlenben. Ádinak jó volt a közérzete, be nem állt a szája, úgy csacsogott. Pici hőemelkedése volt csak, remélem, nem lázasodik be éjszakára.
Mónit meglepetés fogadta itthon: Zsófi Ádi közelgő hazaérkezésének örömére gyönyörűen elrámolt, és kitakarította a lakást! Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy magától gondolt erre, és nem ragadt le a "de jó lenne ha" gondolatnál, hanem meg is valósította azt! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése