Nagy volt a sürgés-forgás az osztályon, a nővérek több kis beteget, így Ádit is átköltöztették minden a holmijával együtt. Sajnos folyamatosan érkeznek a műtétre váró sürgős esetek, állandó a körforgás. Kb. két órát töltöttünk a folyosón, az étkezőasztalnál ülve Ádival, mire minden és mindenki a helyére került. Merő véletlenségből megint az Aranyahaj c. mese végére telepedtünk oda, de ez nem okozott problémát. Ezt a mesét bármennyiszer meg lehet nézni, mindig talál benne valami újat és vicceset az ember! ;) Ment a játék, mese nézés. Közben fogyott a hot-dog meg a sajt is. A kórházi ételek nem igazán Ádi fogára valók, de a tegnapi naphoz képest már jóval többet tudott enni. Legalább van étvágya! :) A doktor úr lecserélte a ragtapaszt a sebén. Hát meg kell mondjam, elég horrorisztikusan fest a kb. 7cm-es, összeöltött vágás a jobb fül mögött. Szerencsére szépen gyógyul, és be fogja nőni a haj, úgyhogy nem lesz feltűnő. De ez legyen most a legnagyobb gondunk az életben!
Mai információ szerint 14-én hétfőn engedik ki Ádit a kórházból. Hogy akkor még vissza kell-e mennünk a SOTE2-re, azt nem tudom, de örülünk a jó hírnek!
Este még Ádi telefonált, és a lelkemre kötötte, hogy nehogy otthon felejtsem a telefon töltőjét, mert le fog merülni! ;) Kicsit tudott Zsófival is beszélgetni. Már nagyon hiányoznak egymásnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése